Európai szélenergia: fókuszálás, hatékonyságnövelés és előremutató fejlesztések

Véget ért az Európai Szélenergia Szövetség 2013-as konferenciája Bécsben: több mint 8500 regisztrált résztvevő, 400 feletti kiállító, 60 ország képviselete és 40-nél is több szekció várta az a megújuló energiaforrások iránt érdeklődőket. A fejlesztések mottója az alábbi volt: „ Váltsd valósággá a víziódat! ”

A céltudatos innováció jegyében telt konferencián a korai regisztrációk száma 25%-kal magasabb volt , mint tavaly ilyenkor, ez is jól mutatta a szélenergetikai szektor szereplőinek átgondolt koncepcióalkotását a lakosság szempontjából érdekes, releváns módszerek terén. A nemzetközi fórum kiállítási részének bejárása beszédesen tükrözte, hogy a rendezvényre kifejezetten nagyszámú értékesítő személyzet érkezett az ipar különböző ágazataiból. A bemutatott termékek, közérdekű társadalmi szolgáltatások érdekessége, hogy az iparág már korábban ismert előremutató fejlesztési pontján, a méreteiben és teljesítményében is kiemelkedő, tengeri szélturbina-kínálaton túl, megjelentek a kis szélerősségű területekre szánt szárazföldi szélturbina-típusok is.

Ahogy erről már korábban beszámoltunk , a szélerőmű parkok üzemeltetésével tudományos szempontból foglalkozó szakembereknek jelentős hazai vonatkozása is van: az MTA SZTAKI -ban működő Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium Prof. Monostori László vezetésével a nemzetközi szélenergia-felhasználás IT-hátterének fejlesztésén dolgozik évek óta. Idén a laboratórium egyik kutatóját, Dr. Viharos Zsolt János t kérték fel a szervezők a konferencia „ Modern üzemeltetés és karbantartás ” szekciójának vezetésére, melynek fő célja a szélturbinák és szélfarmok felügyeletéhez szükséges modellezési technikák változatosságának bemutatása volt. A szekció erőssége volt, hogy az előadások eredményei valós, mért szélturbina adatokkal kerültek összevetésre, valamint, hogy a prezentációk utáni vitát a világpiacon is meghatározó szélerőmű gyártó vállalat, a Gamesa kutatási és fejlesztési igazgatója, Mauro Villanueva-Monzón moderálta. A nemzetközi hírű szakemberekben felmerülő kérdések egyaránt érintették a hibadetektálás és előrejelzés problémáját, valamint a nagyméretű szélerőmű adathalmazok kezelését.

A konferencia megnyitóján az Európai Szélenergia Szövetség elnöke megállapította, hogy a gazdasági válság a szélenergia-ipart is érinti, de ez az iparág a növekedés, a foglalkoztatottság és az export egyik mozgatórugója lehet, ám csak akkor kiaknázható a lehetőség, ha a kormányzati politikák nem riasztják el a befektetőket. Ebből a szempontból Magyarországot is kritikák érték, hiszen „ 2006 óta nem volt szélenergia hálózati kapcsolódási tender hazánkban és a megújuló energiákra vonatkozóan sem láthatóak a hosszú távú és stabil jogalkotás jelei, míg szélerőműveinek kapacitását Lengyelország és Románia is megduplázta az elmúlt évben. Ennek talán legfőbb oka kézenfekvő: a Kárpát-medencei mély fekvésnek és a hazánkat körülvevő hegyvonulatoknak köszönhetően kisebb az erősebb széljárású területek aránya. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy 2012-ben elhanyagolható lett volna az ország áramfogyasztásának támogatása, hiszen több mint 700 ezer megawattóra áramot termelt az összesen 176 darab magyar erőműből álló hálózat, mely az ország áramfogyasztásának 1,73 százalékát adta és havi átlagban közel 340 ezer család áramigényét elégítette ki ” – tájékoztatott Pintér Dániel Gergő , a SZTAKI sajtóreferense. Dr. Viharos Zsolt János szerint a témakörhöz kapcsolódnak a jelenlegi legnagyobb iparági kihívások is: Mi lesz Európa 2020 utáni energiapolitikája? Hogyan fog fejlődni az energetikai infrastruktúra, valamint a szélenergia versenyképessége és energiapiaci integrációja?

Természetesen a jövő kihívásaira való felkészüléshez először a jelen feladatait szükséges megfelelően megoldani és a megjelölt 2020-as célokat kell szem előtt tartani az energiagazdálkodás döntéshozóinak. „Kulcsfontosságú lehet az iparágban az elmúlt évtizedekben felhalmozott szakértelem és az európai vezető szerep kiaknázása a kontinensen kívüli üzleti lehetőségek területén is. Sajnos Európa szakképzett munkaerőhiánnyal küzd: évente a jelenleginél kb. 5 500 fővel több, megfelelő ismeretanyaggal rendelkező, az iparágba újonnan belépő szakemberre lenne szükség. A magyarok részvételét és a szekció relevanciáját mi sem mutatja jobban, mint hogy a probléma már rövidtávon is érezteti hatását, különösen, hogy a szakemberhiány több mint fele várhatóan a szélerőmű parkok üzemeltetése és karbantartása területén fog jelentkezni.” – nyilatkozta az MTA SZTAKI tudományos főmunkatársa. Az Európai Szélenergia Szövetség 2013-as bécsi konferenciája tehát komoly szakmai kihívás elé állítja az elterjedés korlátain és a fogyasztói áramigény komplex kalkulációin dolgozó kutatókat, akik jövőre Barcelonában számolnak be a 2013-mas eredményekről.