SZTAKI Felhő a hatékonyabb intézeti kutatásért

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében hosszú időre visszatekintő hagyománya van az elosztott rendszerek kutatásának, fejlesztésének és az ezekből kialakított infrastruktúrákra épülő szolgáltatásoknak, melynek eredményeit számos nemzetközi projekt bizonyítja. Bár a Cloud-technológia alapjaiban reformálta meg az utóbbi évtized IT-világát, az Intézet informatikai - kutatási és szolgáltatási - infrastruktúrával kapcsolatban azonban eddig csak kísérletek zajlottak. Az Informatikai Kutatólaboratórium (ILAB), az Internet Technológiák és Alkalmazások Központ (ITAK), az Elosztott Rendszerek Osztály (DSD) és a Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratóriumának (LPDS) közreműködése és sikeres akadémiai pályázata azonban most egy olyan, a kutatóintézet egészére kiterjedő szervezeti infrastruktúra kiépítését szorgalmazza, mely a jövőben jelentősen hatékonyabb, ígényekhez igazodó és költségkímélőbb megoldásokat kínál, mint a hagyományos elvekre és egyedi, specializált szerverekre épülő korábbi rendszerek.

A projekt előzményét az LPDS laborszintű felhője adja, melyet Ács Sándor csapata 2011 során épített és 2011 novembere óta az LPDS szolgáltatás-szinten használ. A tapasztalatok alapján a rendszer jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a számos projekt miatt állandóan változó infrastruktúra igény szerinti dinamikus kialakítását, így a vele szerzett tapasztalatok - akár magasabb szinten - más részlegek számára is kedvezőek lehetnek. Az intézet szigetszerű informatikai platformjainak egyesülésével létrejövő SZTAKI Felhő-technológiája igen korszerű: legnagyobb előnye, hogy ha egy szolgáltatásnak vagy informatikai rendszernek nem elegendő az aktuálisan allokált erőforrás mennyisége, akkor automatikusan új erőforrásokat kaphat e számítási felhőből. A korszerűsítés elsősorban a SZTAKI nyilvános szolgáltatásait érinti: míg a DSD a központi szótár dinamikus erőforrás-kiterjesztésén dolgozik, addig az LPDS az általa kidolgozott és már több európai gridben használt WS-PGRADE/gUSE portál szolgáltatást kívánja felhőre adaptálni és skálázhatóvá tenni. Az új infrastruktúra segítségével az ILAB Hadoop-rendszerének dinamikus kiterjesztési lehetőségeit vizsgálja meg, az ITAK pedig az UIMA alapú szövegfeldolgozó rendszer ún. Asynchronous Scaleout (AS) skálázását fogja megoldani.

Az Intézet tehát egyértelműen profitál a méretgazdasági előnyökből és az entrópia csökkentéséből, valamint a szabványos megoldások alkalmazásából. A kialakított felhő-infrastruktúra egyfelől egységes motorját képezi a belső informatikai fejlesztéseknek, másfelől az új kutatási és szolgáltatási keretrendszer jó kiindulási alapul szolgál egy platform- szolgáltatás (PaaS - Platform-as-a-Service) jövőbeli kidolgozásához is. Ez utóbbi segítségével a SZTAKI kutatói felhőben kialakított, rugalmasan skálázható klasztereket vehetnek igénybe processzor intenzív feladataik megoldásához. Az így életre hívott intézeti informatikai infrastruktúra akár alapját képezheti egy akadémiai szintű paradigmaváltásnak is, amiben a SZTAKI játszhatná a vezető szerepet.