Tudományos projektek

2015. okt. 1. – 2018. szep. 30.

A projekt átfogó célja az egészségipar területén hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítése, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítása, valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenység fejlesztése, a Széchenyi 2020 programban meghatározott célkitűzésekkel összhangban. Ezen belül szakmai társadalmi célja a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések visszaszorítása, demográfia javítása, alap- és ipari kutatási eredményekre támaszkodó, korszerű orvosi műszerek, valamint klinikai diagnosztikai módszerek és eszközök fejlesztésével.

2014. dec. 1. – 2017. nov. 30.

European Defence Agency Ad-Hoc Research and Technology Category B Project
2014/12-2017/12

Based on the APIS project, with extended goals: "To study, define, analyse a new system concept for implementing and demonstrating ISAR imaging capability in a plug-in multistatic array passive radar finalized to target recognition."

2014. jan. 1. – 2016. júl. 31.
2013. júl. 1. – 2016. jún. 30.

A DUSIREF projekt (Dinamikus városmodellezés távérzékelt adatok fúziójával) az MTA SZTAKI Elosztott Események Elemzése Kutatólaboratórium és az Infoterra Magyarország Kft. közös vállalkozása az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozásával a PECS-HU pályázati keretprogramon belül. A projekt fő célja városi környezetek magas szintű automatikus analízise különböző típusú távérzékelt adatok (főleg optikai és TerraSAR műholdképek és Lidar mérések) felhasználásával.

2012. máj. 1. – 2015. ápr. 30.

A konzorcium által kitűzött cél a városi környezetben is megbízhatóan működő, döntés támogató és terrorista tevékenységet előrejelző szenzor-fúziós rendszer létrehozása. A rendszer legfőbb feladata a veszélyt jelentő - területileg kiterjedt, de összehangolt - aktivitás észlelése és a veszélyeztetett infrastruktúra kijelölése. A prevenciós cél megvalósítása komplex feldolgozást és fejlett gépi intelligenciát igényel mely lehetővé teszi a szokványostól kismértékben eltérő eseménysorok közép és hosszú távú együttes, kontextusba helyezett analizálását.

i4D

2012. már. 1. – 2014. feb. 28.

Az i4D projekt célja az EEE és GMSZL kutatóegységek birtokában levő 3D és 4D rekonstrukciós, modellezési és vizualizációs kapacitás integrálása és minőségileg új szintre emelése, új alkalmazási lehetőségek feltárása. Az intézeti támogatással megvásárolt, álló vagy mozgó platformra is helyezkedő Velodyne LIDAR kamera segítségével az EEE tud statikus vagy dinamikus mélységtérképet (2.5D modellt) készíteni nagyobb kültéri színterekről. A GMSZL által intézeti támogatással létrehozott 4D Stúdió alkalmas mozgó emberek és más aktív szereplők dinamikus modellezésére.

2012. jan. 1. – 2014. dec. 31.

A földfelszín megfigyelése napjaink kiemelt kutatási területe, mivel kulcsszerepet tölt be a mindennapi élet számos különböző területén, például mezőgazdasági tevékenységek felügyeletében, szennyezés mérésekor, információt adhat bűncselekmények felderítéséhez, lehetővé teszi városok fejlődésének vizsgálatát vagy válaszol nemzetbiztonsági kérdésekre. Ugyanakkor a szolgáltatott nagy mennyiségű távérzékelt adat feldolgozása jelenleg hatalmas emberi erőforrást igényel, figyelembe véve az adatbázisok folyamatos frissülését és a szükséges kiértékelési módszerek és szempontok bővülését.

2011. jan. 1. – 2013. dec. 31.

Napjainkban az internetet használó emberek többsége hatalmas kép- és
videó-gyűjteménnyel rendelkezik. Egy részük használ olyan
szolgáltatásokat, mint a Flickr (képek esetén) vagy a Youtube (videók
esetén), de ezek a szolgáltatások sem rendelkeznek még tartalom alapú
keresési funkciókkal. Ezért a nagy vizuális adathalmazokban a keresés
általában úgy működik, hogy videókhoz társított kézzel, vagy
hang-felismeréssel készített annotációs szövegekben mi is szövegesen
kereséseket hajtunk végre. A legfejlettebb rendszerek is csupán

2009. jan. 1. – 2011. dec. 31.
2008. okt. 1. – 2012. szep. 30.

• Érzékelőkkel mérünk egy térrészt. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy a dinamikusan
változó térben valami jelentős történik?
• Meg tudjuk-e mérni, hogy a mért térben zajló eseményeknek mi a szabadsági foka?
• Lehet a passzív méréssel becslést tenni arra, hogy a térrészben külső beavatkozás történt?
• Ha célzottan beavatkozunk, tudjuk-e mérni a hatást? A hatás alatt a térrész folyamatainak
célzott és a beavatkozástól függő megváltozását értjük.
• Milyen geometria szerkezetek és fizikai folyamatok becsülhetők meg érzékelő-hálózatok