Tudományos hírek

Hazánk legnagyobb kutatói a nyelvek digitális túlélési esélyeiről beszélgettek a Magyar Nyelv napja és a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi intézetében rendezett konferencián. " A nyelvészek szerint a digitális kultúrában is meghatározó elem marad az emberi nyelv mint a természetes emberi kommunikáció alapja, ahhoz azonban, hogy ez normálisan működjön, összetett technológiára van szükség, melynek jó része még az angol nyelv számára sem elérhető.

A magyarországi kutatási és oktatási intézményekben meglévő tudásbázis mozgósításával segítheti elő a gépjármű-közlekedés innovációját és az ágazati fejlesztéseket az a konzorciális megállapodás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia , a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , a gödöllői Szent István Egyetem , a hatvani  Robert Bosch Elektronika Kft .

"Az Internet térhódítása megszűntette a földrajzi távolságokat, gyorsabbá és korszerűbbé tette a mindennapi kommunikációt, hatékonyabbá az üzleti életet, s akár fizikai jelenlét nélkül is irányíthatóvá a tudományos fejlesztéseket." - írja a SZTAKI 3DICC Virtuális Szobájáról a National Geographic.

2012. július 19-én Prof. Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) tudományos igazgatója, látogatást tett az egyik legnagyobb Japán kutatóintézetben, a National Institute of Information and Communication Technology (NICT) központjában, ahol Dr. Hiroshi Kumagai (Vice President), Dr. Yasuhiro Koyama (Director) és Mr. Masahiko Fujimoto (Executive Director) fogadta, hogy az NICT szakmai és tudományos koncepcióiról, feladatairól valamint magyarországi kapcsolatokról tárgyaljanak.

A magyar „Nagy Testvér"-ről nyilatkozik a Vasárnapi Híreknek Tóth Zoltán

"Pataki Máté, a SZTAKI tudományos munkatársa szerint a társadalom igen szűk rétegén kívül mindenkinek érdeke a már meglévő honlapok webergonómiai átszerkesztése."-írja az mta.hu.

Közlekedésszervezési problémák megoldásához is hozzájárulhatnak, de akár az emberi viszonyokat feltérképező hagyományos szociológiai eljárásokat is pontos, személyre szabható információkkal gazdagíthatják Benczúr Andrásnak és csoportjának eredményei. Az MTA SZTAKI kutatója a kiválósági program keretében a "Big Data"-ként emlegetett, óriási méretű adathalmazok feldolgozásának lehetőségeit tanulmányozza.

Szeptember utolsó péntek éjszakája idén is a szenvedélyesen kíváncsiaké: végre kinyílnak a SZTAKI kapui, s az informatikusok kibújnak a számítógép mögül, hogy hétköznapi nyelven mutassák be a 21.század IT-vívmányait. A Kutatók Éjszakája országos programsorozat keretében elsősorban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, egyetemista diákokat várjuk, hogy megváltoztassuk a kutatói életpályáról kialakult unalmas képet.

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében hosszú időre visszatekintő hagyománya van az elosztott rendszerek kutatásának, fejlesztésének és az ezekből kialakított infrastruktúrákra épülő szolgáltatásoknak, melynek eredményeit számos nemzetközi projekt bizonyítja. Bár a Cloud-technológia alapjaiban reformálta meg az utóbbi évtized IT-világát, az Intézet informatikai - kutatási és szolgáltatási - infrastruktúrával kapcsolatban azonban eddig csak kísérletek zajlottak.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ez év elején is közzétette azt a pályázati felhívást, mely a Lendület-program keretében 2012-ben induló kutatócsoportok létrehozását támogatja az MTA kutatóközpontjaiban, kutatóintézeteiben és a hazai egyetemeken. Nagy örömmel jelentjük be, hogy idén a pályázat nyertesei között van Dr. Benczúr András, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője is, aki az extrém méretű adatok elemzése és a keresőtechnológiák területén ért el nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő sikereket.

Az MTA SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Laboratóriuma sikerrel vett részt az Industriautomation 2012 Ipari és Automatizálási kiállításon. A nemzetközi rendezvényen a Laboratórium kutatási eredményeire épített termelésirányítási és -informatikai rendszerek és megoldások kerültek bemutatásra, melyek egy része az Intézetben 2010 óta, a laboratórium vezetésével működő Fraunhofer Projektközpont keretében valósult meg. Ipari részről a legnagyobb érdeklődés a termelésütemező és optimalizáló, valamint a gyártási és logisztikai folyamatokat modellező rendszereik iránt mutatkozott.

Az Internet térhódítása megszűntette a földrajzi távolságokat, gyorsabbá és korszerűbbé tette a mindennapi kommunikációt, hatékonyabbá az üzleti életet, s akár fizikai jelenlét nélkül is irányíthatóvá a tudományos fejlesztéseket. A jelenleg elérhető szolgáltatások minősége folyamatosan javul, s úgy tűnik, a technológiai evolúció következő lépcsője a valós idejű háromdimenziós (3D) információátvitel és az egymással összekapcsolt tárgyak hálózata.

Az Internet térhódítása komoly kihívást jelent a tudománykommunikáció számára: az egyetemes tudás beszédmódját, a róla alkotott társadalmi képet, sőt már magát a tudás fogalmát is elkezdték a globális médiumok sajátosságai alakítani. A hibrid felületek megjelenésével a tudománykommunikáció klasszikus módszertana lassan háttérbe szorul és egy teljesen újfajta viszony jön létre a tudás forrása és a célközönség között.

Ki ne emlékezne az ominózus tudományos-fantasztikus filmeposz első, 1977-ben bemutatott részére, melyben az emberi megnyilvánulásokra is képes robot 3D-s kivetítővel kommunikál a Csillagok háborúja-univerzum többi szereplőjével. Az R2-D2 által használt, akkor még kitalált technológia ma már a filmgyártás és játékipar egyik legdinamikusabban fejlődő, perspektivikus kutatási területe.