Innovációs hírek

" A Big Datával kapcsolatban Magyarországon sem a technológia jelenti ma a szűk keresztmetszetet, hanem a tudás hiánya: a potenciális felhasználók még nem igazán tudják, hogy miként, és legfőképpen, hogy mire lehetne felhasználni az amúgy m ár rendelkezésre álló eszközöket. " - az IT Business cikke  a Big Data Üzleti Intelligencia Csoport kutatásaival foglalkozik.

" Véget nem érő versenyfutás a folyamatosan gyarapodó adattömeggel a big data elemzés, aminek legalább annyi ígérete van, mint buktatója ." - Mécs Anna interjúja az Informatikai Kutatólaboratórium munkájáról   Benczúr András sal a HVG hasábjain.

" A közlemény kiemelte: a GE Hungary Kft ., az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont együttműködése keretében megvalósuló közvilágítási koncepció egy rendszerbe integrálja a legkorszerűbb, LED fényforrásokon alapuló világítást a napenergia-hasznosítással. A projektet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA

Intézetünk koordinálásával sikeresen lezárult a még 2010. októberében indult ADVANCE -projekt , mely egy innovatív prediktív analízis alapú döntéstámogató felületet fejlesztett ki, hogy a logisztika új kihívásaira versenyképes megoldások születhessenek.

Az ELTE Társadalomtudományi Karának felmérése szerint a megvizsgált, anaglif-technológiával működő háromdimenziós honlapok közül Intézetünké a legkedveltebb.

A magyar köztudatban Kazinczy és Verseghy óta erősen él a Herderi jóslat, " hogy nyelvünk a föld szinérül kevés üdő múlva elenyészik ". A digitális korban természetesen ami egyszer kikerült a webre az többé nem vész el, és elsősorban az ellenkező folyamatra látunk példákat, ahogy a klasszikus kínai, a szanszkrit, az ógörög és sok más már rég kihalt nyelv lassanként megjelenik a weben.

"Sokszor bele sem gondolunk, amikor az okostelefonunkon bogarászunk, vagy éppen a tabletünket nyomkodjuk, hogy vannak köztünk olyan emberek, akiknek mindez nem megy ilyen könnyen. Ami a nem akadályoztatottaknak készségszintű, könnyen megszokható, tanulható dolog, másoknak rémálom lehet. Az informatika sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, az új eszközök megjelenését azonban nem követi ilyen sebességgel a digitális akadálymentesítés. Megnéztük, milyen állapotok uralkodnak 2013-ban – csontvázakkal és úttörő magyar technológiával találkoztunk…

A háromdimenziós megjelenítés önmagában nem újdonság: már a XIX. században is kísérleteztek vele, majd a technológia fejlődésével végül a nappalikba is bekerültek az élethű térhatású tartalmak. Ma már nem mondható luxuscikknek az emberi agyat „átverő” fejlesztés a műszaki áruk piacán sem: az alsó kategóriás készülékek is képesek térbeli képet megjeleníteni, és az olcsóbb digitális kamerák is rögzítenek már 3D-s fotókat. A gyártók egyre olcsóbb eszközökkel adnak a monitoroknak mélységérzetet, miközben háromdimenziós webtartalom még mindig csak igen szűk választékban érhető el.

"A GE Hungary Kft. , az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont együttműködése keretében megvalósuló közvilágítási koncepció egy rendszerbe integrálja a legkorszerűbb, LED fényforrásokon alapuló útvilágítást a napenergia hasznosítással.

Az európai open source fejlesztések egyik legjelentősebb terméke a teljességgel szabadon hozzáférhető komponensekből felépülő OpenNebula  felhő megoldás. A szoftver nem közömbös az EU számára sem, olyannyira, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa külön kiemelte jelentősségét az Open Source Conference 2012 eseményen  tartott előadásában .

" A háromdimenziós érzékelő és vizualizációs technológiák tagadhatatlanul elindultak világhódító útjukra. Miközben a Google robotpilótás autója már 500 ezer kilométert vezetett balesetmentesen, a Street View is engedélyt kapott, hogy hamarosan Budapest is bejárható legyen egy-egy virtuális kirándulás során.

A 8 tagú európai konzorciumot ipari partnerekkel (Airbus, Deimos Space), kutatóintézetekkel (DLR, MTA SZTAKI) és egyetemekkel (Bordeaux, Delft, Hull, Leicester) 2009 Júliusában hozták létre az EU 7. keretprogram finanszírozásával, azzal a céllal, hogy a jövő fenntartható repülőgépei által támasztott kihívásokat kutassa: tisztább, csendesebb, okosabb és megfizethetőbb kell legyen minden légi jármű.

Véget ért az Európai Szélenergia Szövetség 2013-as konferenciája Bécsben: több mint 8500 regisztrált résztvevő, 400 feletti kiállító, 60 ország képviselete és 40-nél is több szekció várta az a megújuló energiaforrások iránt érdeklődőket. A fejlesztések mottója az alábbi volt: „ Váltsd valósággá a víziódat! ”

A hazai számítástechnika, robotika és automatizálás zászlóshajója a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI). A rendszerváltás időszakában is töretlenül folytatódott a munka, így a ’90-es évek elején nem kellett mindent elölről kezdeni, tudásanyagának és a kutatók zavartalan munkájának köszönhetően ma is meghatározó szerepet játszik. A SZTAKI Számítógéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratóriumának vezetőjét,  dr.

" November 1-jén, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) koordinálásával európai uniós projekt indult az előző években kidolgozott desktop grid technológiák minél szélesebb körű elterjesztésére.

"A népzene beköltözött a számítástechnika egyik hazai fellegvárába. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) épületében tegnap egy ifjú hölgy dunántúli ugrós táncot mutatott be egy zöld drapériával körbeölelt fülkében. Mozgását tizenhárom kamera rögzítette, s ültette át négydimenziós (időben változó) adatállományba." - írja arról a kutatásról a Népszabadság, melyet a Norvég Alap 2,4 millió euróval segített.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett " Kiváló Magyar Tartalom eFestival 2012 " elnevezésű szakmai versenyen az MTA SZTAKI eLearning osztály a több területen, több pályázati anyaggal is jeleskedett.

A molekuláris és orvos-biológiai kutatásokban az ún. nedves laboratóriumok (wet laboratories) vagy az „in vitro”-(kémcsőben zajló) módszerek drága és kifinomult eszközöket igényelnek és jelentős kísérleti idővel járnak. A számítógép alapú szimulációs eszközök bevezetésével a kutatóknak több idejük marad kísérleteik tervezésére, így lehetővé válik potenciális kémiai kölcsönhatások megjelenítése, de könnyebb annak eldöntése is, hogy mely molekula kutatására helyezzék a hangsúlyt. Az AutoDock az egyik legkeresettebb ún.

"Beszédkommunikációra képes robotpénztárossal csalogatná el az utasokat a hagyományos vasúti jegypénztáraktól a a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, ismertebb nevén a SZTAKI. A Kutatók Éjszakáján is bemutatott gép jegyet ad, menetrendi tájékoztatást nyújt, és nem fanyalog, ha tízezressel akarnak fizetni nála. Utolsó teszt közben próbálhattuk ki a jegyárus szoftvert." - írja a Nyelvtechnológiai csoport fejlesztéséről az Origo.

"Környezetvédelmi és költségelőnyei miatt a megújuló energiafajták termelése rohamos ütemben nő a világban. A Harvard Egyetem kutatóinak legújabb számítása szerint havonta egy napnyi energiát a szélnek köszönhetünk: az erőművek termelése jelenleg a világ áramfelhasználásának mindössze 4,5%-át teszi ki, pedig az ipari méretű szélturbinák bőségesen elláthatnák a világ lakosságát.